Újrakezdtem vidéken 1. rész
Az egész még valamikor egészen kicsi koromban kezdődött. Emlékszem még a dédipapa hatalmas földjére. A birtokra, ameddig csak a szem ellátott, az állatokra, melyek megtelítették az istállókat, de leginkább a dédi hatalmas, fekete, Csillag nevezetű lovára, kinek homlokát fehér folt borította. Talán ekkor tudatosult mélyen legbelül, hogy mit is szeretnék valójában. Jómagam, ahogyan már a szüleim is, városban születtünk és nevelkedtünk. Csak búcsú idején, illetve a tavaszt köszöntő, telet elűző busójáráskor voltunk vidéken valamelyik rokonunknál. Ahogy tellett-múlott az idő, miközben emberré cseperedtem, az idősek sajnos sorra eltávoztak sorainkból, és a családom tulajdonában lévő földek, szép lassan új tulajdonosok kezébe vándoroltak. Túlzás nélkül állíthatom, hogy a sok-sok hektárból, mire odáig jutottam, hogy magam is visszatérnék a gyökereimhez, elveszett minden. Minden hagyatékom egy városi ház, a maga kis 600 négyzetméteres udvarával, pontosabban annak is csak a töredéke. Az elmúlt