A Kárpát-medencei ember története

1962-ben Pécsi Márton a Tatabányától alig néhány kilométerre fekvő szőlősben ősi emberi telephelyre bukkant. 3 évvel később, 1965-ben Vértes László megtalálta Samu, azaz a vértesszőlősi ember maradványait. Latinul Homo erectus seu sapiens paleohungaricus. A leleteket nagyjából 350.000 évesre becsülik, azaz ennyi ideje bizonyítottan van élet a Kárpát-medencében. Hasonló leleteket találtak még egészen Angliától Görögországig. Leletei megegyeznek a Homo heidelbergensisével, melyet sokan külön fajnak, de legtöbben a Homo erectus alfajának, vagy ennek egy kései változatának tartanak. Agyuk már lényegesen nagyobb, mint a Homo erectusé, közel a mai emberéhez hasonló méretű volt. Feltételezhetően ismerték és használták a tüzet, fából, kőből és csontból készült saját eszközeik voltak, képesek voltak a kommunikációra, talán még beszéltek is. Őket tartják a neandervölgyi ember ősének.

1932-ben Dancza János a Bükkben rejtőző Suba-lyuk nevezetű barlangban találta a körülbelül 70.000 évesre tehető Homo sapiens neanderthalensist. A csontok a kelet-európia neandervölgyiekéhez hasonlítanak a legjobban. Ilyen és ehhez hasonló leleteket egészen a mai arab területekig találtak. Eszközeik már fejlettebbek voltak elődjeiknél, kunyhókban éltek, ruhát hordtak. A régészeti feltárásokból előkerültek olyan eszközök, melyek fúvós hangszerekre hasonlítanak, tehát ismerték a zenét. Feltételezhetőleg valamilyen hitviláguk is volt. Temetkezési szokásaikban már tárgyakat is temettek az elhunytak mellé. Kialakulásuk olyan 250-200.000 évvel ezelőttire tehető. Körülbelül 100.000 évvel ezelőtt jelent meg az eurázsiai térségben a mai ember közvetlen őse a Homo Sapiens, és olyan 30.000 évvel ezelőtt Nyugat-Európában a cro-magnoni ember. Egyes feltételezések szerint év tízezrekig éltek egymás mellett békésen. Tanultak egymástól, elsajátították a másik szokásait, néhány francia kutató úgy gondolja, hogy kereskedtek is.

Egyes elgondolások szerint a neandervölgyi embert kiirtotta az Afrikából (vissza)jött cro-magnoni ember. A mai napig erre utaló bizonyítékot nem találtak. Sőt semmilyen bizonyíték nem található arról, hogy az eurázsiai kontinensen bármilyen előemberi, ősemberi népirtás történt volna. Mára már a génkutatások kimutatják, hogy ezen fajok összeolvadtak és génjeiket kisebb-nagyobb mértékben ma is hordozzuk. Arra, hogy a fajok képesek voltak közösülni egymással, a legtöbb kutató annak tudja be, hogy egy közös őstől származnak, melyek a népvándorlások során eltávolodtak egymástól, majd később újból összeolvadtak.

Honnan származott ez a közös ős?

Sokáig, sőt sokan még ma is Afrikából származtatják az embert. Első ősét olyan 7.000.000 évesre becsülik. Talán az első emberszabású lelet kapta a Lucy nevet. Kora 3.200.000 évesre tehető, megtalálási helye Etiópia. Leírhatnám a darwini evolúció elmélet összes egyedét, de fölöslegesnek tartom. Mindenki megtalálja az interneten, vagy a történelemkönyvekben. Inkább rátérnék a lényegre.

Az első és legrégebbi leleteket 1965-ben Hernyák Gábor találta Rudabányán. Egy bányafelmérés során, véletlen talált rá egy nagyjából 12.000.000 éves emberszabású egyed csontjaira. A lelet a Rudi nevet kapta, latinul Rudapithecus hungaricus. A faj máig besorolásra vár. 34 évvel később újabb főemlősleletet talált, mely a Gabi nevet kapta, kora szintén 10-12.000.000 évre tehető. A bányában a mai napig folynak az ásatások. Eddig összesen 200 darab főemlős csontját találták. A legrégebbi akár 35 millió éves is lehet. Ezzel Rudabánya a világ legrégebbi főemlőslelőhelye. Akkor mióta is van élet a Kárpát-medencében? Valószínűsítem, hogy mióta élet van a Földön, vagy legalább is emberi élet.

Ezen tények tudatában és mindazokkal, amelyeket eddigi életem során tanultam, bátran ki merem jelenteni, hogy a Kárpát-medence az emberiség bölcsője (magja), azaz maga a Paradicsom. Idővel, főleg a különböző éghajlati változásoknak, úgymond természeti katasztrófáknak, mint például Jégkorszak, vagy Özönvíz, és esetleges túlnépesedésnek köszönhetően, a mag népe innen kivándorolt, de folyamatosan vissza is tért ide.

Halkan megjegyezném, hogy el lehet gondolkodni, miért akarja mindenki magának a Kárpát-medencét, és hogy meddig hagyjuk még ennek kiárusítását… Azt viszont nem állítom, hogy nem fejlődhettek ki hasonló fajok szerte a világon, melyek később keveredhettek is.