A vallásokról

A régi népek összhangban éltek a természettel és tisztelték különböző hatásait. Ismerték a csillagászatot és idővel megszemélyesítették azt. Tudták, hogy a Nap az egyik legfontosabb tényező számukra, annak fénye nélkül csak bolyongnának a sötétben és melege nélkül megfagynának. Így létrejött a napkultusz. Egyiptomban Ré, a napisten, nálunk Napatyánk. Tisztelték az életet adó földet, mely termékenysége nélkül éheznének, így megszületett Gaia a Földanya.

Idővel megtapasztalták, hogy a csillagok és bolygók állása befolyásoló tényezőként hat életünkre. Bálványozták a Holdat, mely az árapály folyamatában tölt be fontos szerepet. Ő volt a görögöknél Szeléné, vagy az arab kultúrában Allah. Az iszlám bevezetése előtt ugyanis az arabok is több száz istent bálványoztak, de a Holdistent, Allahot tartották a legfőbbnek. Őt emelte később Mohammed próféta mindenek fölé, megalkotva ezzel az egyistenhitű vallást nyugati mintára. Így láthatjuk a holdat, mint jelképet többek közt a török, megannyi arab ès àzsiai zàszlókban, és ami a legmeglepőbb, a székely zászlóban a nap és a hold egyaránt szerepel.

A Vénuszt manapság az emberi kapcsolatokért teszik felelőssé, talán régen is így tartották, ezért volt Vénusz a szerelem istennője, vagy éppen fordítva?

Félték az időjárási viszonyokat, így született Zeusz a villámisten, Poszeidon a tengerek, tengeri viharok istene, vagy Aiolosz a szelek istene, és még sorolhatnánk.

Mikor megismerték a borkèszítès kultúráját, létrejött Dionüszosz.

Valójában több száz, vagy inkább több ezer Isten létezett az elmúlt évezredekben, de a legtöbbet csak az emberi agyszüleménynek köszönhetjük. Nem szabad viszont semmibe vennünk olyan tényeket, mi szerint Isten a saját képére teremtette az embert, ez több egymástól különböző vallásban is megtalálható, vagy pedig azon szövegeket, melyek arról írnak, hogy Isten lejött az égből, például tüzes szekéren, illetve Jahve is többször körberepült hajójàn a Föld körül, onnan megfigyelve az emberisèget. Nem utolsó sorban az egyiptomi fáraók is isteneknek tartották magukat és az embereket a rabszolgájukká tették. Ezen információk pedig egy másik intelligens faj létezéséről tehetnek tanúbizonyságot...

Valamivel később megalakult az Egyistenhit, bár valójában minden vallás egyetlen legfőbb hatalomról, egyetlen istenről tesz említést, így mondhatni végig egyistenhitről beszéltünk, de itt már kizárják egyéb istenek létezését.

Külön szeretném kiemelni az Ábrahámi vallásokat, melynek legfőbb kèpviselői a keresztény, a zsidó és az iszlám vallàsok. Ezek lényegében megegyezőek. Legnagyobb különbségei a hibás fordításoknak köszönhetőek, bár sokban hozzájárult a mindenkori politika is. Legelőször a Római Birodalom használta fel Jézus tanításait sajàtos cèljai elèrèsènek èrdekèben és megalkotta ezzel a „kereszténységet”. Mindannyian ismerjük, sokan követjük a mai napig, míg a zsidó és iszlám vallást elutasítjuk, de valójában nem ismerjük, sosem tanultunk róluk.

Mikor először beszélgettem vallási témáról külföldiekkel, akkor tudatosult bennem, hogy olyan, mint kereszténység, csak Magyarországon létezik és létezett. Amikor rákerestem a szóra más nyelveken, érdekes dolgot tapasztaltam. A vallást mindenhol a világon Krisztusi vallásnak hívják. Angolul Christianity, németül Christentum, olaszul Cristianesimo….

Idővel megismertem a kereszt történetét is. A kereszt, régiesen köröszt, egy kört jelent, amely négy egyenlő részre volt felosztva. Ez volt a körosztó, az egyenlősèg jelkèpe, mely rengeteg régészeti feltárásban megtalálható, leginkább az eurázsiai lovas népeknél, kik ezen szimbólumot a nyakukban is hordták.

Érdekességként megemlíteném, hogy Krisztus létezését manapság egyre többen elutasítják, bár szerepel mindhárom fő vallásban. A katolikus vallásban az utolsó próféta, Isten fia. Az iszlám szintén prófétának tartja, bár elutasítja azt a nézetet, mely szerint Isten fia, ő Allah küldötte volt. A judaizmus szintúgy megemlíti, de nem tartja őt prófétának.

Ha játszunk egy kicsit a szavakkal, könnyű értelmezést kap a név jelentése. Például magyarul kereszt, angolul Cross. Cross-Crosstian-Cristian, így megkapjuk a keresztény, vagy keresztes szót. Tehàt Jèzus Krisztus valójàban Jèzus a keresztèny? Esetleg keresztes, mert keresztre feszítettèk, miutàn vègigvitte hàtàn a keresztjèt?

Feltételezem, hogy ezt a kultúrát az eurázsiai népektől vették át, politikai szándékból, melyet kifordítottak magából és meggyaláztak. Korábbi magyar írások is említést tesznek róla, mely szerint a magyarok keresztények voltak. Ezt az eszmèt többen is kèpviseltèk ès tanítottàk az elmúlt èvezredekben, de sajnos màra màr feledèsbe merült valódi jelentése.

(Rodolfo Clix fotója a Pexels oldaláról)