Az arcátlanságnak is van határa...

A minap egyik barátom lakásán beszélgettünk, miközben a zene a YouTube névre hallgató, videómegosztó portálról szólt. Gondolom senkinek sem kell az oldalt bemutatnom, hiszen már mindannyian ismerjük; ahogyan azt sem kell elemeznem, hogy már egy zeneszámot sem lehet meghallgatni prémium előfizetés nélkül reklámmentesen. Ez még nem is lenne baj, hiszen mind pénzből élünk, ahogyan a fent említett weblap üzemeltetői is.

Ami nálunk, és gondolom több millió honfitársunknál is rendszeresen kiveri a biztosítékot, az az a fajta minősíthetetlen politikai témájú, reklámnak nem nevezhető, arcátlan alázás, melyet kormányunk finanszíroz. Ilyen máshol a világon nincs, mint ami Magyarországon megy! Komolyan elgondolkodtam, hogyha a közeljövőben nem is, de lesz e valaha változás egy olyan nép körében, amelyik szó nélkül tűri, hogy milliókat, sőt milliárdokat költsenek az adójukból ilyen szégyenteljes videókra. Nem elég, hogy lopnak, csalnak és még megállás nélkül hazudnak is, de elkezdték mindezt olyan pofátlan módon csinálni, amelyet már nem lehet kampánynak nevezni. Kormányunk eljutott arra a szintre, ahol úgy érzi, vagy talán biztosan tudja is, hogy már bármit megtehetnek. Akár királyként élhetnek a palotában is, mert minket az sem zavar.

Arról már ne is beszéljünk, hogy több ördögöt megfestettek vezetésük alatt, mint amennyit a magyar népmesékből megismertünk, hogy elhigyjük, itt már mindenki mumus, csak ők nem. Mindeközben az utolsó útszéli haver is meggazdagodott, holott két értelmes magyar szót nem tud összefüggően elmondani...

Kérdem én: meddig hagyjuk még a mocskot terjedni?

Nem véletlen a mondás, hogy azért mindennek van határa!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Egynyári kalandok(részlet az Egy modern kori válás története, avagy minden pasi disznó!? című könyvemből

Kincső(Részlet az Egy modern kori válás története, avagy minden pasi disznó?! című könyvemből)

Elveszve vidéken