2020. május 20., szerda

Egy ősi civilizáció - A piramisokról

A Kárpát-medencében már ősidők óta volt élet, és már a vértesszőlősi emberről is feltételezik, hogy beszélt valamilyen szinten, de utódjáról, a neandervölgyi emberről már biztosnak tartják.  Több kutató is úgy gondolja, hogy akkoriban már tanultak egymástól az itt fellelhető emberfajok, talán kereskedtek is. Ebből kifolyólag hasonlóképpen kommunikálhattak. Ha alapul vesszük a fajok keveredését, és a megtalált leleteket Európától Ázsiáig, akkor ennek a központja valahova Közép-Európába tehető. Tehát a legelső emberi nyelv, a legnagyobb valószínűséggel, ebben a térségben alakult ki és innen terjedt el.

Azt mindenképp érdemes tudni, hogy többen is a legutolsó jégkorszak végét 10.000 évvel ezelőttre teszik. Az eljegesedést követően, az olvadás hatására özönvíz következett, viszont ez nem egy negyven napos folyamat volt, hanem több évezredes. Egyes kutatók szerint, ezen katasztrófa elkerülése végett kezdtek piramisok építésébe és ezért épült a Bábel tornya is. Más meglátások szerint származásunkra utalnak egy másik világból, valahonnan az Orion csillagképből. Mindebből egy ősi civilizáció feltételezhető, akik nem jósoltak a jövőben, hanem bizonyítottan a csillagok állásából kiszámolták az elkövetkezendő jelenségeket, mivel nem csak a mi életünkben, de az egész univerzumban is egy rendszeres körforgás tapasztalható. Nem véletlen a legősibb tudományágak a csillagászat és a matematika. Halkan megjegyezném, a csillagászatról mégsem tanulunk már manapság. Viszont mindebből az következik, hogy ez a kultúra már régebb óta jelen van, mint azt a tudomány próbálja elhitetni velünk. Már meg kellett tapasztalniuk több hasonló jelenséget, hogy mindezt ki tudják számolni.

Ha maradunk a piramisoknál, könnyen kirajzolódik belőle egy haladási irány. A legrégebbi piramisokat a Kárpát-medencében találhatjuk. Koruk legkevesebb 35.000 évesre tehető. Ilyen piramisok találhatóak a Pilisben és Erdélyben több helyen is. Bár valódiságuk nem bizonyított, köszönhetően az MTA – „Magyar Tudományos Akadályoztatóknak”, mégis sok bizonyíték szól mellettük. Talán a legnyilvánvalóbb, hogy három Árpád-házi királyunk koronázási festményén is piramis látható. Sokak ezeket a piramisokat Esztergomra teszik, de legjobb tudásom szerint, az ősi koronázási hely a Pilisben volt és csak később helyezték át Fehérvárra. Valószínűsítem, hogy az esztergomi egy későbbi találmány, szokásos népbutítás gyanánt, mivel nem is hasonlít a többi környékbeli piramishoz, kövei rómaiságra utalnak, alagútrendszereket nem tartalmaznak, és az idő múlásával a növényzet sem nőtte be. 

 (III. István koronázása)

Tehát visszatérve a pilisi, vagy például a kalotaszegi piramisokhoz, ezeket már mind erős növénytakaró, erdőség borítja, alattuk jól megtervezett, kiépített alagútrendszerek találhatóak, és mindegyik az Orion csillagképpel hozható párhuzamba. Ilyen alagútrendszerek találhatóak még a Kárpátok hegyeiben is, ahol nem volt szükséges a piramisok építése, mivel mindez adott volt, csak a járatokat kellett kivájni.

Egyszer megkérdeztem egy grúz barátomat, hallott e már a Pilisről valamit, mivel sokszor előfordul, hogy csak a magyarok élnek egyfajta álomvilágban, és téves információkkal áltatjuk magunkat. A válasza az volt, hogy nem, bár nem is tudtam, hogyan mondhatnám helyesen az ő nyelvén a pilist, ezért mutattam egy képet. A reakciója az volt, hogy nem hallott még róla, de ezeknek olyan az elhelyezkedésük, mint Egyiptomban. Tehát, jól láthatóak az összefüggések.

Ilyen piramisok találhatóak többek közt még Erdély különböző pontjain, Romániában, Szlovákiában és Szlovéniában, továbbá Dániában, Angliában és Spanyolországban is, bár legtöbbjük nem bizonyított. Valójában senki sem foglalkozik ezek feltárásával…

Tőlünk délnek haladva jutunk el a boszniai piramisokhoz, melyek keletkezése 30-35.000 évre tehető, jellemzésük megegyező. Megtalálhatóak a jól megtervezett alagútrendszerek, és úgyszintén már növénytakaró fedi.

Tovább haladva délre, hogy ne kelljen minden lépcsőfokon megállnom, eljutunk Egyiptomig. Ezeket az építményeket már mindenki ismeri, a legtöbben tanultunk is róluk. Úgy, mint északi testvéreik, állásuk az Orion csillagképre párhuzamoztathatóak, alattuk alagútrendszerek találhatóak, bár növényzet még nem fedi ezeket. Mindez eredményeztethető arra, hogy jóval fiatalabbak, bár a tanultaknál lényegesen öregebbek, talán 10-15.000 évesek is lehetnek, nem volt ideje a természetnek benőnie, vagy csak a szárazságnak köszönhető. Hogy ez utóbbit cáfoljam, ehhez hasonló piramisok vannak Kínában, Közép- és Dél-Amerikában is, ahol viszont az esőerdők találhatóak, szóval mindenképp fiatalabbnak tartom ezeket. És, hogy még egy említést tegyek Bábel tornyáról is, sok festmény készült róla, bár senki sincs, aki láthatta volna, mivel elpusztult, mindezt a történelmi írásokra alapozzák. Ezek közül párat én is láttam, és sokat olvastam róla, számomra egy modernizált piramist vélek felfedezni, mely hasonlít néhány Amerikában találhatóra.

(Piramisok a nagyvilágban)

Vannak olyan youtube felhasználók, akik a videóikból pénzt akarnak csinálni, ezért olykor képesek gondolkodás nélkül hülyeségeket állítani. Mint például az egyik ilyen, aki az idegenektől származtatja ezek építését, úgy adja elő, mint amit mészkővel vontak be. Márpedig, ha ezek a vízözön előtt épültek, akkor a legegyszerűbb magyarázat, hogy a víz hatására meszesedtek el. Arról, hogy kik építették, mindenképp úgy gondolom, hogy egy régebbi fejlett emberi civilizáció, akárhonnan is származott. Azt pedig, hogy rabszolgákkal építették volna, teljes mértékben kizárom, mert már bőven ezen birodalom szétesése után lettek az emberek elrabosítva. Azokból a korokból nem találhatóak emberek közti háborúra utaló régészeti leletek, csak néhány szentírás ír arról, hogy az emberek a kezdetektől fogva rosszak… Az első háborúk, ahogyan már írtam róla Nimródnál, vagy Bábel tornyánál kezdődtek. Ahogyan az írásokból is kiderül, Nimród volt a Föld ura napkelettől napnyugatig, az emberek pedig egy nyelvet beszéltek. Ennek pusztulását pedig azzal magyarázom, ha az ember megépíti az eddigi legmagasabb építményt a Földön, akkor arra más földi, esetleg égi fajok is felfigyelhetnek, majd kíváncsiságukból adódóan felkeresik azt, mely háborúhoz vezethet. Hogy az égiháborúra épült torony történetét most ne részletezzem...

2020. május 5., kedd

A vallásokról


A régi népek összhangban éltek a természettel és tisztelték különböző hatásait. Ismerték a csillagászatot és idővel megszemélyesítették azt. Tudták, hogy a Nap az egyik legfontosabb tényező számukra, annak fénye nélkül csak bolyongnának a sötétben és melege nélkül megfagynának. Így létrejött a napkultusz. Egyiptomban Ré, a napisten, nálunk Napatyánk. Tisztelték az életet adó földet, mely termékenysége nélkül éheznének, így megszületett Gaia a Földanya.

Idővel megtapasztalták, hogy a csillagok és bolygók állása befolyásoló tényezőként hat életünkre. Bálványozták a Holdat, mely az árapály folyamatában tölt be fontos szerepet. Ő volt a görögöknél Szeléné, vagy az arab kultúrában Allah. Az iszlám bevezetése előtt ugyanis az arabok is több száz istent bálványoztak, de a Holdistent, Allahot tartották a legfőbbnek. Őt emelte később Mohammed próféta mindenek fölé, megalkotva ezzel az egyistenhitű vallást nyugati mintára. Így láthatjuk a holdat, mint jelképet többek közt a török, megannyi arab ès àzsiai zàszlókban, és ami a legmeglepőbb, a székely zászlóban a nap és a hold egyaránt szerepel.

A Vénuszt manapság az emberi kapcsolatokért teszik felelőssé, talán régen is így tartották, ezért volt Vénusz a szerelem istennője, vagy éppen fordítva?

Félték az időjárási viszonyokat, így született Zeusz a villámisten, Poszeidon a tengerek, tengeri viharok istene, vagy Aiolosz a szelek istene, és még sorolhatnánk.

Mikor megismerték a borkèszítès kultúráját, létrejött Dionüszosz.

Valójában több száz, vagy inkább több ezer Isten létezett az elmúlt évezredekben, de a legtöbbet csak az emberi agyszüleménynek köszönhetjük. Nem szabad viszont semmibe vennünk olyan tényeket, mi szerint Isten a saját képére teremtette az embert, ez több egymástól különböző vallásban is megtalálható, vagy pedig azon szövegeket, melyek arról írnak, hogy Isten lejött az égből, például tüzes szekéren, illetve Jahve is többször körberepült hajójàn a Föld körül, onnan megfigyelve az emberisèget. Nem utolsó sorban az egyiptomi fáraók is isteneknek tartották magukat és az embereket a rabszolgájukká tették. Ezen információk pedig egy másik intelligens faj létezéséről tehetnek tanúbizonyságot...

Valamivel később megalakult az Egyistenhit, bár valójában minden vallás egyetlen legfőbb hatalomról, egyetlen istenről tesz említést, így mondhatni végig egyistenhitről beszéltünk, de itt már kizárják egyéb istenek létezését.

Külön szeretném kiemelni az Ábrahámi vallásokat, melynek legfőbb kèpviselői a keresztény, a zsidó és az iszlám vallàsok. Ezek lényegében megegyezőek. Legnagyobb különbségei a hibás fordításoknak köszönhetőek, bár sokban hozzájárult a mindenkori politika is. Legelőször a Római Birodalom használta fel Jézus tanításait sajàtos cèljai elèrèsènek èrdekèben és megalkotta ezzel a „kereszténységet”. Mindannyian ismerjük, sokan követjük a mai napig, míg a zsidó és iszlám vallást elutasítjuk, de valójában nem ismerjük, sosem tanultunk róluk.

Mikor először beszélgettem vallási témáról külföldiekkel, akkor tudatosult bennem, hogy olyan, mint kereszténység, csak Magyarországon létezik és létezett. Amikor rákerestem a szóra más nyelveken, érdekes dolgot tapasztaltam. A vallást mindenhol a világon Krisztusi vallásnak hívják. Angolul Christianity, németül Christentum, olaszul Cristianesimo….

Idővel megismertem a kereszt történetét is. A kereszt, régiesen köröszt, egy kört jelent, amely négy egyenlő részre volt felosztva. Ez volt a körosztó, az egyenlősèg jelkèpe, mely rengeteg régészeti feltárásban megtalálható, leginkább az eurázsiai lovas népeknél, kik ezen szimbólumot a nyakukban is hordták.

Érdekességként megemlíteném, hogy Krisztus létezését manapság egyre többen elutasítják, bár szerepel mindhárom fő vallásban. A katolikus vallásban az utolsó próféta, Isten fia. Az iszlám szintén prófétának tartja, bár elutasítja azt a nézetet, mely szerint Isten fia, ő Allah küldötte volt. A judaizmus szintúgy megemlíti, de nem tartja őt prófétának.

Ha játszunk egy kicsit a szavakkal, könnyű értelmezést kap a név jelentése. Például magyarul kereszt, angolul Cross. Cross-Crosstian-Cristian, így megkapjuk a keresztény, vagy keresztes szót. Tehàt Jèzus Krisztus valójàban Jèzus a keresztèny? Esetleg keresztes, mert keresztre feszítettèk, miutàn vègigvitte hàtàn a keresztjèt?

Feltételezem, hogy ezt a kultúrát az eurázsiai népektől vették át, politikai szándékból, melyet kifordítottak magából és meggyaláztak. Korábbi magyar írások is említést tesznek róla, mely szerint a magyarok keresztények voltak. Ezt az eszmèt többen is kèpviseltèk ès tanítottàk az elmúlt èvezredekben, de sajnos màra màr feledèsbe merült valódi jelentése.

(Rodolfo Clix fotója a Pexels oldaláról)

December ötödike / Karácsony gyerekszemmel

Ajh, még majdnem három hét karácsonyig. Mintha egy örökkévalóságig tartana. Legalább holnap jön a Mikulás, ez egy kicsít enyhíti a türelmetl...