Barth Attila - Ami a szívemen, az a számon

A Kárpát-medencében már ősidők óta volt élet, és már a vértesszőlősi emberről is feltételezik, hogy beszélt valamilyen szinten, de utódjáról, a neandervölgyi emberről már biztosnak tartják.   Több kutató is úgy gondolja, hogy akkoriban már tanultak egymástól az itt fellelhető emberfajok, talán kereskedtek is. Ebből kifolyólag hasonlóképpen kommunikálhattak. Ha alapul vesszük a fajok keveredését, és a megtalált leleteket Európától Ázsiáig, akkor ennek a központja valahova Közép-Európába tehető. Tehát a legelső emberi nyelv, a legnagyobb valószínűséggel, ebben a térségben alakult ki és innen terjedt el. Azt mindenképp érdemes tudni, hogy többen is a legutolsó jégkorszak végét 10.000 évvel ezelőttre teszik. Az eljegesedést követően, az olvadás hatására özönvíz következett, viszont ez nem egy negyven napos folyamat volt, hanem több évezredes. Egyes kutatók szerint, ezen katasztrófa

A régi népek összhangban éltek a természettel és tisztelték különböző hatásait. Ismerték a csillagászatot és idővel megszemélyesítették azt. Tudták, hogy a Nap az egyik legfontosabb tényező számukra, annak fénye nélkül csak bolyongnának a sötétben és melege nélkül megfagynának. Így létrejött a napkultusz. Egyiptomban Ré, a napisten, nálunk Napatyánk. Tisztelték az életet adó földet, mely termékenysége nélkül éheznének, így megszületett Gaia a Földanya. Idővel megtapasztalták, hogy a csillagok és bolygók állása befolyásoló tényezőként hat életünkre. Bálványozták a Holdat, mely az árapály folyamatában tölt be fontos szerepet. Ő volt a görögöknél Szeléné, vagy az arab kultúrában Allah. Az iszlám bevezetése előtt ugyanis az arabok is több száz istent bálványoztak, de a Holdistent, Allahot tartották a legfőbbnek. Őt emelte később Mohammed próféta mindenek fölé, megalkotva ezzel az egyistenhitű vallást nyugati mintára. Így láthatjuk a holdat, mint jelképet többek közt a török, megannyi ara